
A kezdetek.
Harkányban 200 évvel az 1868-ban életbe lépett kötelező népoktatásról szóló törvény előtt is volt népoktatás. Már a XVIII és XIX században feljegyezte több harkányi református prédikátor, hogy hogy Harkány első református tanítója és egyben prédikátora is az 1683 táján élt Csapai János volt. Őt a Bécstől visszavonuló törökök kivégezték, pusztán azért, mert a török zsoldosoktól azt kérte, hogy kíméljék meg faluja ártatlan népét. Tehát benne tisztelhetjük Harkány első tanítóját. A református egyház történetében századokon át jellemző volt, hogy a kétféle - tanítói és prédikátori - szolgálatot egy személy végezte. A XIX század elején keletkezett egyházi dokumentumokból nyomon követhetjük az itt tanítók sorát, illetve a később keletkezett írásokból egészen máig.
Az akkori oktatás tartalmát, módszerét, színvonalát, tantervi anyagát természetesen nem szabad mai fogalmakkal azonosítani.
Változó volt az iskolába járás időtartama is.
Még a XIX század második felében is hol öt-, hol hatosztályos volt az elemi iskola.
Ekkor a legfontosabb tantárgyak a következők voltak:
- hittan és egyházi ének,
- magyar nyelv,
- számtan,
- történeti tárgyak,
- természeti tárgyak,
- testgyakorlás.
Mindenesetre azt ki kell emelni, hogy az oktatás folytonosságát a XVII század utolsó évtizedétől kezdve bizonyítani tudjuk. A korábbi évtizedre vonatkozóan viszont se cáfolni, se bizonyítani nem tudjuk az iskola létét, illetve nemlétét. Viszont az is óriási dolog, hogy 1683-tól vannak adataink a helyi alapfokú oktatásra vonatkozóan, hiszen az első magyar nyelvű tanítóképző intézet 1828-ban nyílt meg Egerben. Két évfolyama volt. 1857-ben pedig megnyílt az első tanítóképző intézet is.. 1868-ban lett 3 évfolyamos, 1881-től 4 évfolyamos, 1923-tól pedig 5 évfolyamos.
Tudnunk kell azt is a harkányi iskolai oktatás történetéről, hogy 1918 és 1948 között katolikus iskola is működött már településünkön. "Az iskolaszék 1918. okt. 14-én Velledits Lászlót választotta első kántortanítóvá."
Két tanévre az épületek rossz állapota miatt (1944-1946) egyesült a két felekezeti iskola, de utána újabb két évre szétvált. Az 1940. évi XX. Törvény elrendelte a nyolcosztályos elemi iskola bevezetését, s kimondta, hogy "az iskolázási kötelezettség a gyermek 6. életévének betöltésével kezdődik, és kilenc iskolai éven át szakadatlanul tart. 1941-ben megjelent a "Tanterv és utasítások a nyolcosztályos népiskola számára." Külön tantervet kaptak a falusi és városi iskolák."
1945 augusztus 16-án írta alá az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke az általános iskoláról szóló rendeletet. Ebben úgy rendelkezett, hogy a népiskola I.-VIII osztályai és a polgári iskola, valamint a gimnázium I-IV osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni.
Az iskolák államosításáról elfogadott 1948: XXXVIII. törvény kimondta az iskolák állami kézbe vételét. Ez történt természetesen Harkányban is. Ekkor végleg egyesült a két helyi felekezeti iskola. Az államosított 8 osztályos harkányi általános iskola első igazgatója Várbíró Sándor, 3 munkatársa dr. Kecskeméthy Zoltánné, Szendrő Miklós és Vincze Jolán lett.
Ekkor került sor a körzetesítés első lépésére is. Terehegyről ettől kezdve bejártak a felső tagozatos tanulók Harkányba. 1949-ben miniszteri rendelet megszüntette a kötelező hitoktatást, és bevezette az orosz nyelv tanítását. De ennek a legtöbb helyen nem voltak meg a személyi feltételei, Harkányban is csak később teremtődtek meg. 1951 és 1953 között az igazgató Ács Margit. Az iskola akkor még részben osztott, 4 pedagógusa, 4 tanterme és 4 tanulócsoportja van. Ezek a számok azonban évről évre emelkedtek.
1951-52-ben folytatódott a körzetesítés, Terehegy után még 3 község 5-8. osztályos tanulói kezdték meg a bejárást. (Ipacsfa, Kovácshida, Drávaszerdahely). Ekkor már jelentkeztek a tanteremgondok, az osztályokat csak Több épületben tudták elhelyezni. 1953-ban létesült a napközi otthon egy csoporttal, a Kossuth Lajos utca 10. szám alatt.
1953-ban Sértő Gyuláné lett az iskola igazgatója. Az ötvenes években javult a szaktanárokkal való ellátottság is. 1948 és 1956 között a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt lévő épületet használták iskolának, (ez a jelenlegi Polgármesteri Hivatal), 1956-tól pedig a Bajcsy- Zsilinszky utcában lévő üres laktanyába költöztek. A forradalom viharában szerzett épület 4 évig adott otthont az iskolának.1959/60-ban 15 pedagógus 274 tanulót oktatott 8 tanteremben, 10 tanulócsoportban (váltott délelőtti, délutáni tanítással). Az iskola állandó növekedése a településsel párhuzamosan sürgetően írta elő egy korszerűbb, nagyobb iskola megépítését.
Közben 1959 őszén Sértő Gyuláné megvált az intézménytől.
Ez az épület 1960 nyarára el is készült.